Kecskemét címere
Az Alföld minden szépségét és értékét magában rejtő Kecskemét, Magyarország középső részén, Budapesttől 85 km-re található. Magyarország hetedik legnagyobb városa, 321 km2-en terül el, lakosainak száma 112.000 fő. A kecskeméti barackpálinka, a színes kerámia díszekkel ékes szecessziós épületek és a "Kodály-módszer" teszik ismertté. "Hírős város"-ként is szokás emlegetni Bács-Kiskun megye székhelyét Petőfi nyomán. A város neve a "kecske" szóból ered, a "mét" pedig járást jelent.
Kecskemét földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően mindig is a találkozások városa volt: különböző vallások, valamint különböző országok és kultúrák kereskedőinek találkozóhelye. A város ősi magját a kereskedelmi útvonalak találkozásánál létrejött település jelentette. Anjou Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi, így 2018-ban egész éves rendezvénysorozattal ünnepli Kecskemét várossá válásának 650. évfordulóját. A mezőgazdasági, szőlő- és egyéb gyümölcstermesztési fejlődés egyúttal a város fejlődéséhez is hozzájárult. Egyik leghíresebb terméke az ízletes, s a régióra jellemző sárgabarackból készülő barackpálinka már több mint 100 éves múltra tekint vissza.
Kecskemét a szülővárosa a drámaíró Katona Józsefnek, valamint a világhírű zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutató Kodály Zoltánnak is. Ő alapította az ország első alapfokú zeneiskoláját Kecskeméten, mely az ő nevét viseli, s a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézettel együtt világhírűek.
Kecskemét kedvező földrajzi helyzetét kihasználva fejlődött a régió gazdasági, közigazgatási, oktatási és kulturális központjává; számos képzőművészeti intézménynek, egyedülálló gyűjteményeknek, rangos fesztiváloknak ad otthont.
Kecskemét csodálatos szecessziós kincseiről és egyéb nevezetességeiről részletesen a Kecskemét látnivalói menüpont alatt olvashat.
